Még egy kis kapucsínó? Jöhet?

Az ötórai tea ideje már elmúlt ugyan, de talán még egy kis kapucsínóhoz nincs túl késő.
A reggeli nyakpánthoz elkészült a fülbevaló, igaz, csak a tőlem megszokott egyszerűcske.
Ami újdonság: a karkötőnek indult óra. Már készen volt, amikor eszembe jutott, hogy akár óraszíjnak sem volna utolsó... Az eredeti állapot bármikor egyszerűen visszaállítható, és ismét karkötőként funkcionálhat. Mágneskapoccsal záródik, az elveszítés ellen biztonsági láncot kapott.

Vasárnap reggeli kapucsínó

Maradt még a pünkösd hétfői kísérletezés során is használt gyöngyökből. Főképp a tejeskávébarna teklákhoz kerestem ékszer-ötleteket. Ezek nagyon szólongattak engem, mint Micimackót a mézes csuprai. Kellett valamit fűznöm belőlük. Nemrégiben Poé blogjában láttam valamit, amit kicsit a saját képemre formálva valósítottam meg. Köszönöm az inspirációt.

Volt egy adósságom

A nagymamám brossából készült medálhoz már régen szerettem volna egy új láncot fűzni, ami jobban illik hozzá, mint az első. Az túl vékony, és rövid volt egy ekkora függőhöz. Most végre sikerült befejezni - négyszemes herringbone stich, a medálhoz is használt, borostyánsárga 8/0-ás kásából. A fényképezés viszont nem akart sikerülni most sem. Vagy a megfelelő szöget nem sikerült eltalálnom, hogy ne torzuljon a portré, vagy tükröződött. A színekről meg ne is beszéljünk...

Kétválasztós kékben

Megfogadtam az országos tisztifőorvos tanácsát, és a tegnapi nagy melegben nem végeztem semmilyen komoly fizikai erőkifejtést igénylő tevékenységet. Inkább gyöngyöztem. Mivel még éjféltájban is nagy volt a meleg, és aludni úgysem tudtam volna, a kétharmada még tegnap elkészült. A ma reggeli hűvösben pedig direkt jólesett befejezni. Most viszont megyek konyhatündérkedni.

Amíg megsült a kolbászos karaj

a sütőben - mivel ebben a nagy melegben úgy döntöttem, hogy csakis olyan ebédet vagyok hajlandó asztalra tenni, amit magára lehet hagyni a konyhában, - elkészült a levendula szetthez a hajcsat is.

Lady Levendula

Még mindig az áprilisi ásványbörzén beszerzett gyöngyház lapkák adják az alapot. A fényképen kékebbnek látszik, mint a valóságban, igazából ennél lilább...

Kiegészítés

Gyors kiegészítés - hajcsatok és szemüveglánc - a tegnapelőtti szetthez. Rájöttem, hogy a medál hátoldalát sem mutattam meg, így azt is pótolom. A színek most jobban közelítenek a valóságoshoz, pedig már erősen lemenőben volt a nap, mikor fényképeztem. Ki érti ezt? Mert én biztos, hogy nem...

Érdemrend

Legalábbis a férjem szerint. Bár én medálnak szántam. Nincs kizárva, hogy afféle freudi elszólás volt a részéről. Ugyanis ma van a harmincnegyedik házassági évfordulónk, és ennyi év után minden férjnek kijár minimum egy érdemrend. Ennek ellenére, ezt most mégis én fogom viselni. Készült hozzá horgolt nyaklánc és fülbevaló is - most már még kisebb (9/0-ás) gyöngyökből.
Azért, hogy válaszolni tudjak Panka kérdésére, munka közben igyekeztem figyelni a "titokra" - semmiképpen sem szorosan, de túl lazán sem szabad horgolni. Leginkább úgy tudnám meghatározni, hogy egyenletesen, könnyű kézzel forgatva a horgolótűt lehet elérni a legjobb eredményt. Persze, minden igyekezetem ellenére ez még nem a legjobb, de úgy érzem, jó úton járok, csak még több gyakorlás kell...

Inspiráció: Muttery - Felicia medálja Köszönöm.

Horgolt kicsit másképp

Elég sokára készült el. Na, nem azért, mert ennyire lelassultam, hanem azért, mert bár nagyon is pörgős volt az elmúlt hetem, a gyöngyöket nagy ívben el kellett kerülnöm. Ha nem így tettem volna, akkor végképp elúszom minden mással. Azért végül csak-csak be tudtam fejezni.
Most már csak 8/0-ás transzparens bordó és fekete gyöngyökből készült, 60-as horgoló cérnával és 1,0-es horgolótűvel. A hátsó részen 6 mm-es csiszik váltakoznak 6/0-ás kásákkal ugyanabban a színkombinációban.
Van még mit gyakorolni, úgyhogy már elő is készítettem a 9/0-ás gyöngyöket a következőhöz, csak azt várom, hogy megérkezzen a 0,75-ös horgolótű hozzá...