Még 2003-ban hozott a nagylányom egy kottát egy zulu nyelven írt dalocskával, íme:
Mindenkinek nagyon tetszett, sokszor elénekeltük, és ahogy az lenni szokott, addig motoszkált bennem a dolog, hogy többet is meg kellene tudni róla, hogy vadászatra indultam. Na, nem valami sűrű erdőbe, nem is a tágas mezőkre (puska, csapda szóba se jöhet, a gyöngyfűzés kifejezetten fegyvermentes övezetnek számít), hanem a világhálóra.
A Wikipedia - többek között - azt írja róla, hogy egy dél-afrikai himnusz, ami az 1990-es években vált népszerűvé az észak-amerikai templomokban, és a címe azt jelenti, hogy "Menetelünk".
Aztán 2010-ben a névnapomra megkaptam Diane Fitzgerald Zulu Inspired Beadwork című könyvét. Sok érdekes gyöngyfűzési technikát lehet ellesni belőle.
Sokéves vágyam teljesült, amikor tavaly nyáron eljutottunk Jablonecbe a Gyöngymúzeumba. (Minden elismerésem a férjemnek, aki zokszó nélkül bóklászott velem órákon keresztül a termekben, és fényképezte a kincseket, hogy én inkább arra tudjak koncentrálni, hogy memorizáljam a csodás darabokat.) Ott láttam ezeket a zulu "szerelmes leveleket" és más gyöngymunkákat:
Ez az élmény megint továbblökdösött azon az úton, amin már korábban elindultam. Azt már Diane könyvéből tudtam, hogy - akárcsak a magyar népművészetben - a színek és a minták beszédesek, üzeneteket hordoznak, és akik ismerik ezt a "nyelvet" úgy olvasnak belőle, mint mi a napi hírekből.
Tekintve, hogy Dél-Afrika legnépesebb etnikai csoportjáról van szó (mintegy 11 millió főről), elég sokan vannak, akik kódolják, és akik megértik ezeket az üzeneteket. (Aki többet szeretne tudni erről itt is olvashat róla - az 57. oldaltól - angolul tanulóknak bónuszként a szövegértést tesztelő kérdések is vannak a végén).
A formák és színek "adattartalmáról" itt lehet olvasni. Például pozitív értelemben a fekete a házasságra, újjászületésre, a fehér a szerelemre, a tisztaságra utalhat.
Aki tovább szeretne kalandozni, tehet egy virtuális látogatást is a KwaZulu Kulturális Múzeumban. A bal oldalon levő gördítő sávban kiválasztható "Gender roles/Beadwork" (Nemi szerepek/Gyöngymunkák) kiállítás. Már ez az egyetlen terem is megéri, hogy megnézzük.
A sok nézegetés közben kiválasztottam néhány szép képet a Google keresője segítségével, amit ebben a kis filmecskében foglaltam össze (a zenei aláfestést megint a lányom kísérletező kedvének köszönhetem, aki a "Siyahamba" mindegyik szólamát felénekelte egy hangfájlba):
Aki eljutott idáig, most jutalmul megkapja a karkötőmintát, ami ebből a rengeteg hatásból kristályosodott ki:
