Kapcsolódási pontok 2.

A népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról szóló 31/2011. (III. 17.) Korm. rendeletet már megjelenésekor érdemes volt tanulmányozni.

Ezt követően 2013-ban jelent meg a végrehajtás részletszabályait tartalmazó 12/2004. (V. 21.) számú NKÖM rendelet módosítása.

Erre alapozva készült el ugyanebben az évben a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya által jegyzett, az egyes szakágakra vonatkozóan felkért szakértők által megfogalmazott, "A népi iparművészeti alkotások minősítésének megújult szempontrendszere" című kiadvány, ahol a népi gyöngyékszerek záródásával kapcsolatban a következő elvárások olvashatók:

A hagyományos gyöngyékszerek esetében lehetőleg hagyományos záródási megoldások alkalmazása, sárközi gyöngygallérok esetében szalag, más gyöngy esetében  saját anyagából vagy a bolti készkapcsokat kiváltó kézi készítésű kapcsok használata kívánatos. Az alkotáshoz illő, lehetőleg hagyományos záródási megoldások alkalmazása elvárt a zsűrizendő ékszereknél.

A modern kategória vonatkozásában úgy fogalmaz a kiadvány, hogy a záródás megoldása az ékszer anyagához, méretéhez és karakteréhez illő legyen, illetve a kapocs, kötő vagy gomboló használata egyszerű legyen, ugyanakkor biztonságosan zárjon, ami "formai szempontból is megoldandó", és lehet díszítő funkciója is.

A magam részéről a fenti elvárásoknak így próbálok megfelelni:

A legegyszerűbb megoldás, amikor a nyakék alapszínével megegyező színű, nagy méretű gyöngy képezi a "gombot". Jelen esetben 10/0-ás kásákhoz 8 vagy 10 mm-es csiszolt gyöngy alkalmazásával:

Egy kicsit továbbfejlesztve ezt a megoldást a nagy gyöngy rögzítését a díszítő színből kialakítva egy mákgubó jellegű gyöngygombot képeztem:

Az is egy lehetséges megoldás hogy egy kisebb méretű - pl. 4 mm-es - gyöngyöt kásagyönggyel bevonva érjük el a kívánatosnak gondolt gombméretet:

A következő képen jól elkülönülnek a "rögzítő" és a "bevonó" kásák. Érdemes azt is megjegyezni, hogy ha gömbhöz közelítő formát szeretnénk elérni, akkor minden második sort eltérő hosszúságúra kell fűzni. Például 4 kása - 3 kása - 4 kása, esetleg 5 kása - 3 kása - 5 kása sorokkal folytatni, amíg a betétgyöngy teljes felületét befedjük:

Lehet díszíteni is, például úgy hogy a hosszabb sorokat az alapszínből, a rövidebb sorokat a díszítő színből készítjük el, így:

Ha a gallér mérete megengedi, akkor nagyobb betétgyönggyel is tudunk hasonlót készíteni. Ez előnyös lehet például akkor, ha célközönségünk a sokszor izületi problémák miatt az apró gombokkal nehezebben boldoguló korosztály:

És itt van egy példa a nagyobb méretű, díszített változatra is:

Azt mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy a fenti megoldások a saját próbálkozásaim, hogy megfeleljek az előírt szempontrendszernek, és egyáltalán nem biztos, hogy azokat a zsűrizést végző szakemberek is minden esetben megfelelőnek ítélik.
(Mindenki ismeri a reklámokból: "A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg...")
A szempontrendszer teljes terjedelmében pdf formátumban letölthető a Hagyományok Háza honlapjáról.

Folytatása következik.