Mesedélután és még egy saraguro gyöngygallér

Tavaly májusban Diane Fitzgerald honlapján közzétett írásai között találtam egy nagyon érdekes cikket, melyet a brit Gyöngytársaság Hírlevelébe írt. Ennek nyomán keresgéltem tovább, és jutottam el a Jim és Linda Belote (a University of Minnesota, Duluth korábbi professzorai) által létrehozott honlapra, ahol gyönyörű gyöngymunkákat láttam. Feltűnt a képeken, hogy hasonlóan a mi sárközi gyöngyeinkhez, vízszintes irányban haladva fűzik őket. Ekkor már módszeresen gyűjtöttem a további információkat azokról az asszonyokról és népükről, akik ezeket a csodákat alkotják.

Ecuadorban élnek, a Saraguro völgyben, egy manapság közel 30 000 főt számláló népcsoport tagjai. Máig napi szinten használják jellegzetes viseletüket.
Mint megtudtam, mintegy száz éve telepedtek meg azon a környéken, és mindössze 60-70 éve kezdtek el piros, kék, sárga és fehér 10/0-ás cseh gyöngyökből nyakékeket készíteni, amelyeket, főként eleinte, saját használatra fűztek. Egyes gyöngygallérok akár a 30 cm-es szélességet is elérték, és viselőjüknek egész vállát, sőt a karja felső részét is befedték.
Az 1980-as évek elejétől jelentek meg gyöngymunkáik a kézműves népművészeti termékek piacán. Eleinte csak a környékbeli településeken (Otavalo, Cañar) értékesítették, majd egyre távolabb jutott hírnevük, és váltak elérhetővé alkotásaik. Silvia Gonzalez, aki maga is saraguro őslakosként látta meg a napvilágot, "Los Inkas Nativo" néven céget és internetes kereskedést is létrehozott, ahol bárki megvásárolhatja ezeket a gyönyörű darabokat.

A minták a kezdetektől folyamatosan alakulnak, illetve a használt színek köre is egyre bővül. Nem készítettek mintarajzokat és leírásokat, de ha valamelyikük kitalált egy új mintát, szívesen megmutatta másoknak is, és büszke volt rá, ha valaki utánozta azt. Ebben is hasonlítanak a sárközi gyöngyfűzőkre.

Most már egyes helyeken, főként fizetős, jogvédett formában, hozzáférhetők leírások a legjellegzetesebb mintáikról (például itt Chris Prussingtól). Tavaly december végén sikerült néhányat megvenni, melyek közül most lettem készen a másodikkal.
Ez a "Rectas" nevű mintával készült gyöngygallér sokszínű változata. Természetesen az elkészítése során a magyar gyöngyös lelkem is belefűződött: a kezdő gyöngyszalagot az ún. "saraguro S" helyett a sárközi gyöngyöknél használttal helyettesítettem. (A múlt héten mutatott "paralelos" mintánál a befejező sort "magyarítottam".)


A hagyományoknak megfelelően telt gyöngyökkel fűztem. A gyöngylétra minden sorban más-más színű (sajnos ez a fényképeken nem túl jól látszik), az összekötő gyöngyök feketék.

Remélem, nem volt unalmas a mesedélután. Örülök, ha ezzel a szerény ismertetéssel hozzájárulhatok a saraguro asszonyok és gyöngymunkáik hírnevének továbbterjesztéséhez.