2011. 12. 14.

Angyalok kórusa

Gyöngyfűző szenvedélyemet a kolléganőimnek köszönhetem. Az idén ma volt az utolsó nap, amikor mindannyian együtt voltunk - holnaptól felváltva, hol egyikünk, hol másikunk az otthoni ünnepi készülődés érdekében lesz távol.
Gondoltam, kihasználom az alkalmat, és most én lepem meg a lányokat valamivel.
Ennek jegyében készült el az "angyalok kórusa",

és néhány fenyőfa motívumos apróság.

A fülbevalókon kívül készültek mobilkütyük,

kulcstartók

és nyakláncok,

hogy mindenki választhasson ízlésének megfelelően.


Lányok, köszönök mindent, és boldog, békés ünnepeket kívánok!

2011. 12. 11.

Garfield: Jaaajjjj, mi történt itt?

Mitől ijedt meg Garfield ilyen nagyon? Mindjárt mutatom...


Csütörtökön jó nagy szélvihar vonult át az országon. Mivel a lakásunktól tizenegynéhány kilométerre dolgozom, napközben nem tudtam pontosan, hogy mi történt itthon. Sőt, még este is csak sejtéseim voltak a viharkár mértékéről.
Képzeljétek el (és képzeljétek hozzá, hogy mindezt sötétedés után, mivel fényképezni csak pénteken sikerült), ezt találtam az ajtónk előtt, mikor késő este haza értem, ráadásul a sötétben a tetőből csak annyit láttam, hogy néhány törött cserép kandikál ki az ereszcsatornából is:

Pénteken reggel be kellett mennem a munkahelyemre, és mivel reggel még napfelkelte előtt indulni kellett - hiába, decemberben nagyon rövidek a nappalok - még mindig nem volt pontos képem a történtekről. Mindenesetre korábban haza jöttem, mert az egyértelmű volt, hogy a biztosító értesítésén túl is lesznek sürgős teendők.
Ez a kép fogadott (látszik, hogy jó néhány évvel ezelőtt már okozott a szél egy hasonlót, akkor csak az eredetitől némiképp eltérő cserepeket sikerült beszerezni a javításhoz):


Mostanra felkerült a helyére az összes épen maradt cserép, és az összetörtek helyére a pótlás is. Összességében azt mondhatom, hogy szerencsénk volt: nem sérült meg senki, és az eső is csak akkor kezdett esni, mikor már túl voltunk a "kárelhárításon".

Garfield pedig szintén túljutott a javításon. Bence unokámnak fűztem a születésnapjára, de akkor nem készült róla sztárfotó. Az eredeti kapcsokat kellett kicserélni úgy, hogy ha lehet, ne essen le a kezéről, de ha beakadna valahová, akkor azért inkább kapcsolódjon ki, és ne sérüljön meg a gazdája csuklója.
Az ötletet Lucynak köszönhetem. Muchas gracias, Lucy!
A mintát Romana (Bacioccolata) tette közzé. Mille grazie, Romana!

2011. 12. 09.

Hímzett háló

Az alap fekete, a szokásos öt szemes kásarács, ferdén szalmákkal csíkozva - a felső szélén a 2 forduló szemet, illetve a rácsozat bal oldali felső és jobb oldali alsó 2-2 kásáját váltja ki a szalmagyöngy.
A hímzése: a háló hosszanti tengelyén levő csúcsok 4-4 bronz-mix csiszolt kásával (charlotte-tal) vannak összekötve ("felülhímezve").










2011. 12. 05.

Vé alakú nyakék - 3. verzió

Most is úgy jártam, hogy az egyik ötlet hozta a másikat...
Szín- és méretváltozatok a gyöngyökből, díszítő elemek cseréje - bár a minta, mint
alap maradt.
A csiszoltak most éppen csavart szalmákká lényegültek, a szélén a pikók 5-5 kásájából 3-3 egy-egy 3 mm-es csiszoltra változott.
De végül az apró változtatások esetére is elmondhatjuk a latin bölcsekkel: "Varietas delectat."





2011. 12. 03.

Vé alakú nyakék - 2. verzió

Igazából a kásák feketék és a csiszoltak áttetsző szürkék, amiken valami fényes bevonat van, amitől olyannak tűnnek, mintha hematatitból volnának.
A színeken kívül a gyöngyök mérete is változott: a kásák most a 9/0 helyett 10/0-sak, a csiszoltak a 4 helyett 3 miliméteresek.



2011. 12. 02.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...