Diagonálcsíkos - fekete-zöld

Sokadszor, de ugyanolyan lelkesedéssel és élvezettel elkészítve...

Szíves-pálcás új verzió

Néhány hete készült, de csak most sikerült fényképezni. Az első változat egy-két részlete nem tetszett, így továbbfejlesztettem. Így kicsit szélesebb lett, de szebb az íve, és kevésbé merev. A záródása garantáltan nem okoz fémallergiát. Ezt már fel merném ajánlani akár egy menyasszonynak is...

Diagonálcsíkos - fekete-óarany variáció

Elég lassan haladtam vele. Részben azért mert nem volt túl sok időm az elmúlt héten, az is csak esténként, mesterséges fénynél, részben pedig azért, mert megpróbáltam arra koncentrálni, hogy mindig kellően feszesen tartsam a fűzőszálat, és nem akartam elsietni a dolgot. Az eredmény itt látható. Azt megint megállapítottam, hogy jó dolog egy ismert mintát újra elővenni, és tovább dolgozni rajta, mert ilyenkor jobban oda lehet figyelni a technikai finomságokra.

Óraszíjcsere gyöngyös módra

A kedvenc órámnak tönkrement a szíja. Kicsit kopott szerkezet, de én nagyon szeretem. Mivel nem a szokásos módon kapcsolódott az óraházhoz, újat venni reménytelen volt.

Így aztán elhatároztam, hogy magam oldom meg a kérdést a magam módján. Levágtam róla a régi szíjat.

Ennyi maradt belőle...

Fűztem hozzá két ugyanolyan széles peyote csíkot. Az egyik végén mindegyiknek fogyasztottam 3-3 szemet.

Csőkapcsot kapott.

A másik végére pedig ugyanolyan formájú kis toldalékokat, mint az eredeti szíja volt.

Mire elkészültem vele, elbújt a nap, de a végeredmény azért látszik. A kivitelezésen elég feltűnő, hogy a peyote-öltésben még nincs gyakorlatom. Minden kezdet nehéz, lehet, hogy a folytatás se lesz könnyebb, de nem adom fel...

Gréta lilában

A lila verzió már a hét elején elkészült, de nem sikerült egyik nap sem nappali fénynél hazaérni, így a fotózás máig váratott magára. Most sem az igazi, de fekete háttérrel még rosszabb lett...
Még egyszer köszönöm, Kriszta!

Gréta itt, ott és most már emitt is

Noyka Grétáját csodáltam valamelyik nap. Az ő közvetítésével jutottam el Kriszta útmutatásához, és részletfotóihoz. Úgy döntöttem, hogy kipróbálom. Tényleg nagyon jó kis minta, és Kriszta leírása alapján rövid idő alatt sikerült megfűzni.
Köszönöm Krisztának a mintát, Noykának a közvetítést.

Még mindig sárközi

Azt hiszem, sikerült örök barátságot kötnöm a sárközi gyöngyökkel.
A mostani dupla virágválasztós esetében próbáltam úgy megválasztani a virágok színét, hogy ne csak a népviselethez illő karaktere legyen, hanem - megőrizve az eredeti minta szépségét, például egy ún. "kis fekete" ruhának is megfelelő dísze lehessen. A záródása most a hagyományos szalagos-masnis, de a modern ruhákhoz talán kapoccsal jobban passzolna. Ki fogom próbálni úgy is.

Sárközi csipke

Készült egy újabb színvariáció a sárközi csipkéből. Természetesen most is az öt sárközi alapszínt (és annak árnyalatait) használtam. Érdekes tapasztalat néhány hét távlatából újból elővenni egy-egy mintát. Mindig újabb és újabb ötletek társulnak hozzá a megvalósítás során, így sosem válik unalmassá.

Fanfan-fan lettem

Berjo sorsolt szeptember elején egy Fanfan medált. Itt lehet megnézni. Nagyon szép, de csak egyvalaki nyerhette meg. A többieknek pedig vigaszdíjként közzétette a mintát. Ezúton is szeretném megköszönni.
Gondoltam, megpróbálkozom vele. (Ugye, mondanom sem kell, hogy az a bizonyos film nekem is az egyik kedvencem volt.) Persze, pont ugyanúgy lemásolni nem volna sok értelme. Mégiscsak izgalmasabb, ha az ember lánya tesz hozzá valamit a saját egyéniségéből is.
Végül négy módosított változatot készítettem el eddig, de valószínű, hogy lesz még folytatás.

Ez az első, itt a gyöngyök mérete megegyezik az eredetivel, de a középső csiszoltakat matt gömbökre cseréltem, a közepére is fűztem egy teklát kásákkal "körítve", a szélén körbe még egy sor kása került, és a díszítést is megváltoztattam egy kicsit.





Az óarany közepűnél a mintát nem módosítottam, teljesen Berjo útmutatása szerint fűztem, épp csak a teklák helyett is csiszoltakat tettem hozzá, és a 15/0-ás gyöngyök helyett használtam 11/0-ásakat. (A fülbevaló eredetileg egy másik medálhoz készült, de a színe ehhez is illik.)



Na, itt már kezdtem elengedni a fantáziámat. A középső gyöngyöket nagy méretű csiszolt cseppekre cseréltem. Ennek megfelelően a teklák 8 mm-esek, a kisebb csiszoltak 5 mm-esek és a kásák 8/0-ás méretűek. A közepe szépen kiemelkedik a síkból.






Az eddig elkészült utolsó változatnál pedig az öt helyett hatszor ismétlődik körben a minta. A középső csiszolt cseppek és a teklák ugyanakkorák, mit a pirosnál, a csiszoltak 6 mm-esek, a kásák pedig 9/0-ásak. Ja, és a cseppeket befordítottam a hátoldal felé.






És itt az egész kollekció egyben. Már csak hangulatomtól és az aktuális öltözékemtől függően cserélgetni kell őket...

Őcsényi rojtos

A szálkai tábor után - az ott tanultak alapján - elkészült az első őcsényi rojtos gyöngyöm is. Nagyon régen vágytam már rá, de korábban nem mertem belefogni. A fűzés feszességével még nem vagyok elégedett, de első kísérletnek talán nem olyan rossz.

Kétválasztós variációk

Aki figyelemmel kísérte az eddigieket, már biztosan rájött, hogy egy-egy mintát szeretek alaposan kielemezni, begyakorolni. Hogy ne legyen unalmas a dolog, egy kicsit mindig változtatok rajta. A bordónál csak a színt, a feketénél azt is, hogy a két választószemet égetett végű rövid szalmára cseréltem. Az aránya így megmaradt, azonban a jellege mégis más lett.



Érdeklődő asszisztensem pedig a fotoboxot teszteli a maga módján: