A hőségriadó is lehet inspiráló

Tegnap megdőlt a hőmérsékleti rekord. Mára még melegebbet ígértek a meteorológusok. Ma még nem láttam időjárás-jelentést, így nem tudom, végül hány fokot mértek, de úgy éreztem, hogy jó volt az előrejelzés.
El is határoztam, hogy ki sem dugom az orrom a hűvös szobából, viszont a hőségriadó színeit felhasználom a POÉ-nál látott szürke-fekete gyönyörűség továbbgondolásához. Íme az eredmény árnyékban:


És ugyanaz az alkonyati napsütésben:


Mire elkészültem vele, megérkeztek a lányomék, és "előlegbe" a holnapi házassági évfordulónkra hoztak egy saját készítésű tortát. Az unokáim szedtek hozzá a kertben virágot is.
Azt, ugye, mondanom sem kell, hogy már csak a virág van meg...

Érdemrend

Legalábbis a férjem szerint. Bár én medálnak szántam. Nincs kizárva, hogy afféle freudi elszólás volt a részéről. Ugyanis ma van a harmincnegyedik házassági évfordulónk, és ennyi év után minden férjnek kijár minimum egy érdemrend. Ennek ellenére, ezt most mégis én fogom viselni. Készült hozzá horgolt nyaklánc és fülbevaló is - most már még kisebb (9/0-ás) gyöngyökből.
Azért, hogy válaszolni tudjak Panka kérdésére, munka közben igyekeztem figyelni a "titokra" - semmiképpen sem szorosan, de túl lazán sem szabad horgolni. Leginkább úgy tudnám meghatározni, hogy egyenletesen, könnyű kézzel forgatva a horgolótűt lehet elérni a legjobb eredményt. Persze, minden igyekezetem ellenére ez még nem a legjobb, de úgy érzem, jó úton járok, csak még több gyakorlás kell...

Inspiráció: Muttery - Felicia medálja Köszönöm.